Ez a két alapanyag a napraforgó (sokak által tányerica néven, vagy csak simán szotyiként ismert)magunk. A másik az még nem annyira elterjedt a hétköznapi használatban az pedig az amaránt. Ezt a kétfajta magot egyenként megdaráljuk majd összekeverjük.
Őrleményünk már összekeverve.
A panírozásnál végül is két anyagot váltunk ki, az egyik a liszt a másik a zsemlemorzsa (prézli). Ebben az esetben csak az őrleményt és tojást használjuk. A panírozást nem a Bécsi szeletnek megfelelően használjuk a hagyományos(liszt,tojás,morzsa), hanem Párizsi szeletnek megfelelően (az eredeti receptúra szerint liszt,tojás-liszt). Az én verzióm szerint az őrlemény , tojás, őrlemény.
A panír rajta marad a hússzeleten. Megjegyzésképen csak annyit hogy itt az nem vált be hogy előre panírozzuk , fóliázzuk plusz még hűtőben tároljuk. Itt ebben az esetben panírozás után sütni kell mert a panír leválik a szeletről!!! Ezt az információt azért írom le nehogy valaki véletlenül megjárja. Viszont pozitív tulajdonsága hogy sütés után nem keményedik meg szárad ki. Ízletes friss marad.
Ezzel az eljárással készült rántott szeletet nyugodtan fogyaszthatják a lisztérzékenyek és cukorbetegek. Kisütését kókusz zsírban javasolom,de a hagyományos étolaj is megfelel.
Van egy másik fajta sütési eljárás is, ott minden plusz zsiradék felvételét kizárjuk. Ebben az esetben villanysütőben tökéletesen kivitelezhető, tepsi aljára sütőpapírt teszünk rá helyezzük a szeleteket. Előmelegített sütőben sütjük. Ennél a sütésnél a tojást kiválthatjuk majonézzel a többi eljárás változatlan marad. Nem szárad ki és nem bántja gyomrunkat, ez érvényes mind a két sütési eljárásnál.
Nagyon szuper! Egyből megtetszett, mert párom imádja a rántott húst, így lesz módom kedvében járni :)
VálaszTörlésMilyen arányt használjak a szotyiból és amarántból?
VálaszTörlés